Ha most azt várja bárki is, hogy rendőrként konkrét tanácsokkal tudok szol­gálni azzal kapcsolatosan, hogy egy orvos, pedagógus vagy szülő honnan veszi észre, hogy a gyermeke vagy bármilyen hozzátartozója droggfüggő, csalódni fog. Nincsenek konkrétumok. Éppen ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy teljesen és merőben más, új drogprevenciós előadás­sorozatot készített.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte az opioid-dependencia elleni Sixmo (buprenorfin) implantátumot.

A nácik metamfetamin- és opiáthasználatának háborút befolyásoló hatását térképezi fel egy bestsellerré vált könyv.

Németországban gyakori a sürgősségi betegfelvétel szándékos vagy vé­letlen mérgezés kapcsán: 2014-ben 229 399 kórházi kezelést igénylő mér­gezéses esetet regisztráltak.¹ Gyakran a tudatzavar a vezető tünet, amely további megfigyelést és kezelést igényel.

Tízezrekre tehető azon amerikai kisgyermekek száma, akiket ebben a korban nem engedélyezett pszichostimulánsokkal kezelnek, ráadásul az sem biztos, hogy egyáltalán ADHD-ban szenvednek.

Igyekeztem rövid betekintést adni a drogok nemritkán kiszámíthatatlan és gyor­san változó világába. Praktikus tanácsként javasolnám a vér- és vizeletminta-vételt, mely fontos lehet, leggyakrabban néhány nappal az eset után. A levett mintát nem feltétlenül kell használni, de célszerű legalább 1 hónapig lefagyasztva megőrizni. A rendszerváltás után megjelent klasszikus drogok jórészt eltűntek a túladagolási palettáról, de megfeledkezni róluk nem szabad. A designer szerek döntően átala­kították a drogpalettát. Az új szerek döntő többsége Kínából jön, ahol villámgyors előállítást követően dobják piacra az anyagokat; a szakma kb. 2 év lemaradásban van az előállítókhoz képest.

A családorvosok többsége nincs kellően felkészítve a helytelen szerhasználat felis­merésére és az ebből fakadó problémák kezelésére. Léteznek validált és időkímélő szűrési módszerek, amelyek lehetővé teszik a problematikus szerhasználat felisme­rését. Ha a szűrés eredménye pozitív, rövid felméréssel be lehet sorolni a beteget a veszélyes használat, a szerabúzus vagy a szerfüggőség kategóriájába. Veszélyes használat esetén elegendő lehet a rövid orvosi tanácsadás, szerabúzus esetén ezt folyamatos újraértékeléssel kell kiegészíteni, a szerfüggő betegeket mindenképpen addiktológushoz kell utalni. A szűrés, a tanácsadás és a kezelés során a beteg bizta­tására kell törekedni, kerülve a konfrontációt.

Az Orvostovábbképző Szemle májusi számában három cikket olvashatnak a drogok gyógyászati alkalmazása témakörben. Az első cikk az endohallucinogén dimetil-triptamin lehetséges szerepéről szól a szövetek regenerációjában, a másodikban a drogok személyésigéről olvashatunk, míg a harmadik cikk osztályos tapasztalatokat közöl a szintetikus kanabidokkal kapcsolatban.

A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a pszichoaktív szerek rendszerint „oszteoaktívak” is. Mind a stimuláns típusú drogok, mind a depresszáns típusúak csökkentik a csonttömeget és rontják a csontminőséget tartós, rendszeres használat során.